Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Újdonságok a magyarországi fejlesztési politikában

2015.12.30

Különösebb makrogazdasági kalkulációk nélkül is leszögezhető, hogy az uniós fejlesztés politika és az ahhoz való kapcsolódás fogja meghatározni az ország egész fejlesztés politikáját a következő években is. A Széchenyi 2020 márkanevet viselő terv lesz nem az alapja, hanem a hivatkozási alapja a fejlesztési források elosztásának.

A kormányzati attitüdöt két kormányhatározat testesíti meg:

1600/2012.  és 1217/2013. Korm. Határozat

  • Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően
  • A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá kerülnek
  • A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek;

Az alapelveket a 1731/2013. Korm. határozat szögezi le:   

  • Új  fejlesztéspolitikai intézményrendszer;
  • „Kiszervezések” megszüntetése;
  • Pályázatok értékelése intézményrendszeren belül;
  • Továbbképzési rendszer kiépítése;
  • Közbeszerzési rendszer átalakítása;
  • Egyszerűsített pénzügyi elszámolások alkalmazása;
  • Egyfokú jogorvoslat;
  • Rendelkezésre álló adatok felhasználási körének bővítése;
  • A projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárások  központosítása;
  • Egységes eljárásrend kidolgozása.

Formálisan a 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Magyarországon az alábbi programok keretében fognak a pályázatok futni:

 

 

 

Operatív Program

Indikatív forrásallokáció

a források %-ában

Indikatív forrásallokáció

EU+hazai Mrd Ft

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP)

(tervezhető alapok: ERFA, ESZA)

39,40%

2 869,7

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( TOP)

(tervezhető alapok: ERFA, ESZA)

16,15%

1 175,3

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

(tervezhető alapok: ERFA, ESZA)

( A rendelkezésre álló források kiegészíthetők a 15 %-os földrajzi rugalmasság terhére.)

3,55%

259,6

Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen

= 59,10%

= 4 304,6

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

(tervezhető alapok: ERFA, ESZA)

10,94%

796,8

Környezeti és Energetikai Hatékonyság OP ( KEHOP)

(tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA)

14,77%

1 075,8

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP)

(tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA)

13,69%

997,1

Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP)

(tervezhető alap: Kohéziós Alap)

1,50%

109,3

összesen

= 41,90%

= 7 283,6

mindösszesen

= 100,0%

= 11 588,2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A  megelőző és a jelenlegi ciklus közötti különbségeket az alábbi táblázatban összegzem:

 

A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása

 

2007-2013

 

2014-2020

 

Uniós tervezési keretek s tervezési keretek

Strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül

Tagállami szintű keretdokumentum

(Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, NSRK)

Integrált tervezés: Közös Stratégiai Keret

(5 alap egységes keretben) uniós szinten

Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás)

Tematikus súlypontok

15 OP

9 OP, célzottabb tervezés uniós és hazai szinten (11 tematikus cél, EU 2020)

Prioritások

Gazdaságfejlesztés: 24%

Foglalkoztatás mint szociális kérdés

gazdaságfejlesztés: 60%

 Foglalkoztatás a gazdasági fejlesztés része

Intézményrendszer

Központi irányítás (NFÜ)

Regionális dekoncentráció (RFÜ)

központi koordinációval (ME) működő decentralizált intézményrendszer (IH-k a szakpolitikáért felelős tárcáknál)

valós térségi decentralizáció (megyei szinten)

Eljárás-rendek, támogatási formák

Komoly adminisztratív kötelezettségek,

2010-től racionalizáció, egyszerűsítések

Pályázatok vissza nem térítendő támogatással

 

egyszerűbb eljárásrendek, központi koordinációval

Vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb teret kapnak a pénzügyi eszközök,

A pénzügyi eszközök teszik ki a teljes összeg 10%-át,

közszféra ne pályázzon: szakmailag kijelölt fejlesztések, ismert programozható forráskeretek  nyílt pályázatok mellett optimalizált projekt kiválasztási eljárások

Helyi együttműködés eszközei

LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért

Helyi Akciócsoportok

( helyi fejlesztési társulások)

CLLD ( közösségvezérelt helyi fejlesztések)

ITI (területileg integrált beruházások)

(Megkönnyítik az integrált tervezést több alap forrásainak felhasználásával)

Területiség

Regionális OP-k (7 db)

tervezés szintje NUTS2 statisztikai régiók

Terület és Településfejlesztési OP

tervezés szintjei: megye, megyei jogú városok, kistérség, CLLD

Közép-magyarországi régió

Átmeneti régió

fejlett régiónak minősül

jelentős forráscsökkenés (de van lehetőség többletforrásokra a régió területére eső, de az ország területét szolgáló beruházások esetében)

 

 

 

Személyes észrevételek, megjegyzések:

 

  1. A regionális gondolatnak Magyarországon vége, kihalt (egy ideig biztos). A régió fogalma kiesik, eltűnik, marad a szétaprózott és erősen kézbe tartható megye. A belépési folyamat kapcsán még erősen igenelt, majd több kormányzati ciklus alatt is inkább elsunnyogott kérdéskör egyelőre lekerült a napirendről, éppen uniós politikai megfontolások részeként
  2. a fenti kormányhatározat az erős központosítást, az „egy akaratot” szögezi le. A hivatali végrehajtási rend ezt biztosítja
  3. a független vagy annak nevezett szakértői hálózat kilövése is ebbe az irányba hat, egyetlen olyan nem hivatali rendbe szervezett bázis sincs, ami nem hivatali utasítást hajt végre
  4. a szervezeti rend gyakori változtatása azt eredményezi, hogy a döntési láncolatban utólag nehezen rekonstruálható, hogy ha valami, esetleg problémás döntéssel kapcsolatban utasítás érkezett, az milyen formájú volt, írásban, szóban, ráutalással történt, esetleg csak informális elvárásoknak feleltek meg a döntési láncolatban résztvevők.
  5. Kérdés továbbá az is, hogy Magyarországon az önkormányzati reform, átalakítás meghagyja-e az új típusú ITI fejlesztésekhez ehhez szükséges önállóságot - és erőforrásokat - bármelyik városnál is. Lesz-e menedzsment kapacitás?
  6. A 60%-os gazdaságfejlesztés: külön problémakör:

 

Nézzük konkrétan:

 

GINOP 1. prioritás indikatív tartalom (+ TOP)

  1. Növekedésünk Alapjai - Versenyképes KKV-k a hazai- és világpiacon
  2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (tőke, hitel, garancia, lízing, stb.)
  3. Üzleti infrastruktúra fejlesztése
  • Telephely alapítási és fejlesztési támogatás
  • Üzleti infrastruktúra fejlesztés induló és a fejlődő vállalkozások számára is (ipari parkok, logisztikai központok)
  1. Hálózati gazdaság fejlesztése (Vállalati együttműködések, klaszterek; Beszállítói hálózatok): Beruházás-ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében (szolgáltató központok, munkaerő piaci mobilitást segítő fejlesztések, atipikus foglalkoztatási formák és családbarát munkahelyek támogatása

 

Gyakorlatilag kész a gazdaságfejlesztés infrastruktúrája, azaz az ipari parki és üzleti parki hálózat, a KKV – jellemzői, hogy általában helyi piacra termelnek, nem a világpiacra. Kérdés, hogy a lipóti pékség meg akar-e jelenni Vietnamban, vagy Argentinában. Maximum Bécs vagy Pozsony. Kivel és mivel akarjuk versenyeztetni a magyar KKV-t?

A célok nemesek és szépek, papír ízűek. Nem lehetetlen az értelmezési keretek tágításával vagy némi átértelmezésével elhozni a pályázatokat, azok jelentős részét, de pillanatnyilag úgy tűnik, a magyar gazdaság ezt a lécet nehezen fogja vinni.

 

A jelenleg zajló brókerbotrányok rávilágítanak kissé a magyar gazdaság egyik sötét lyukára: vajon mekkora a részaránya annak,  amit buboréknak, lufinak,  ami az amerikai gazdasági válság kapcsán is kibukott és a válságot okozta. Buborékok a modern gazdaságban az olyan sötét részek, ahol nem valós teljesítmények és valós pénzek vannak jelen és mozognak, hanem fiktívek, egymással átfedésben, szövevényesen.

 

Ismeretes, hogy a magyar rendszerváltás igen tőkeszegény feltételekkel indult, a marxi tanokkal ellentétben szinte semmilyen eredeti tőke nem volt. Mesterséges privatizációk zajlottak, fiktív tartalmú papírokkal (kárpótlási jegyek), valódi gazdasági teljesítmény pedig éppen zuhanó repülésben volt. Nem volt meg a szükséges mentális teljesítmény sem a piacgazdaságra való áttéréshez.  Nulla saját törekvés, eredményesség, rátermettség, saját ötlet, munka, erőfeszítés.

Ez látszik meg az ország állapotán, hogy a  piacgazdaság nem természetesen alakult ki, nincs mögötte teljesítmény. Ingoványos talajra építkezett a magyar piacgazdaság. Ez az „eredendő bűn” ma is látszik. Nagyon sok buborék lehet a magyar gazdaságban, ami bedőlve problematikus lehet.

 

A valódi tőkét külföldről hozták be, ezen érdekek és értékek mentén ment végbe a gazdaság átalakítása.