Különösebb makrogazdasági kalkulációk nélkül is leszögezhető, hogy az uniós fejlesztés politika és az ahhoz való kapcsolódás fogja meghatározni az ország egész fejlesztés politikáját a következő években is. A Széchenyi 2020 márkanevet viselő terv lesz nem az alapja, hanem a hivatkozási alapja a fejlesztési források elosztásának.

A kormányzati attitüdöt két kormányhatározat testesíti meg:

1600/2012.  és 1217/2013. Korm. Határozat

• Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően
• A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá kerülnek
• A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek;

Az alapelveket a 1731/2013. Korm. határozat szögezi le:   

• Új  fejlesztéspolitikai intézményrendszer;
• „Kiszervezések” megszüntetése;
• Pályázatok értékelése intézményrendszeren belül;
• Továbbképzési rendszer kiépítése;
• Közbeszerzési rendszer átalakítása;
• Egyszerűsített pénzügyi elszámolások alkalmazása;
• Egyfokú jogorvoslat;
• Rendelkezésre álló adatok felhasználási körének bővítése;
• A projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárások  központosítása;
• Egységes eljárásrend kidolgozása.

Formálisan a 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Magyarországon az alábbi programok keretében fognak a pályázatok futni:

A  megelőző és a jelenlegi ciklus közötti különbségeket az alábbi táblázatban összegzem:

A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása

Személyes észrevételek, megjegyzések:

1. A regionális gondolatnak Magyarországon vége, kihalt (egy ideig biztos). A régió fogalma kiesik, eltűnik, marad a szétaprózott és erősen kézbe tartható megye. A belépési folyamat kapcsán még erősen igenelt, majd több kormányzati ciklus alatt is inkább elsunnyogott kérdéskör egyelőre lekerült a napirendről, éppen uniós politikai megfontolások részeként
2. a fenti kormányhatározat az erős központosítást, az „egy akaratot” szögezi le. A hivatali végrehajtási rend ezt biztosítja
3. a független vagy annak nevezett szakértői hálózat kilövése is ebbe az irányba hat, egyetlen olyan nem hivatali rendbe szervezett bázis sincs, ami nem hivatali utasítást hajt végre
4. a szervezeti rend gyakori változtatása azt eredményezi, hogy a döntési láncolatban utólag nehezen rekonstruálható, hogy ha valami, esetleg problémás döntéssel kapcsolatban utasítás érkezett, az milyen formájú volt, írásban, szóban, ráutalással történt, esetleg csak informális elvárásoknak feleltek meg a döntési láncolatban résztvevők.
5. Kérdés továbbá az is, hogy Magyarországon az önkormányzati reform, átalakítás meghagyja-e az új típusú ITI fejlesztésekhez ehhez szükséges önállóságot - és erőforrásokat - bármelyik városnál is. Lesz-e menedzsment kapacitás?
6. A 60%-os gazdaságfejlesztés: külön problémakör:

Nézzük konkrétan:

GINOP 1. prioritás indikatív tartalom (+ TOP)

1. Növekedésünk Alapjai - Versenyképes KKV-k a hazai- és világpiacon
2. Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (tőke, hitel, garancia, lízing, stb.)
3. Üzleti infrastruktúra fejlesztése

• Telephely alapítási és fejlesztési támogatás
• Üzleti infrastruktúra fejlesztés induló és a fejlődő vállalkozások számára is (ipari parkok, logisztikai központok)

4. Hálózati gazdaság fejlesztése (Vállalati együttműködések, klaszterek; Beszállítói hálózatok): Beruházás-ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében (szolgáltató központok, munkaerő piaci mobilitást segítő fejlesztések, atipikus foglalkoztatási formák és családbarát munkahelyek támogatása

Gyakorlatilag kész a gazdaságfejlesztés infrastruktúrája, azaz az ipari parki és üzleti parki hálózat, a KKV – jellemzői, hogy általában helyi piacra termelnek, nem a világpiacra. Kérdés, hogy a lipóti pékség meg akar-e jelenni Vietnamban, vagy Argentinában. Maximum Bécs vagy Pozsony. Kivel és mivel akarjuk versenyeztetni a magyar KKV-t?

A célok nemesek és szépek, papír ízűek. Nem lehetetlen az értelmezési keretek tágításával vagy némi átértelmezésével elhozni a pályázatokat, azok jelentős részét, de pillanatnyilag úgy tűnik, a magyar gazdaság ezt a lécet nehezen fogja vinni.

A jelenleg zajló brókerbotrányok rávilágítanak kissé a magyar gazdaság egyik sötét lyukára: vajon mekkora a részaránya annak,  amit buboréknak, lufinak,  ami az amerikai gazdasági válság kapcsán is kibukott és a válságot okozta. Buborékok a modern gazdaságban az olyan sötét részek, ahol nem valós teljesítmények és valós pénzek vannak jelen és mozognak, hanem fiktívek, egymással átfedésben, szövevényesen.

Ismeretes, hogy a magyar rendszerváltás igen tőkeszegény feltételekkel indult, a marxi tanokkal ellentétben szinte semmilyen eredeti tőke nem volt. Mesterséges privatizációk zajlottak, fiktív tartalmú papírokkal (kárpótlási jegyek), valódi gazdasági teljesítmény pedig éppen zuhanó repülésben volt. Nem volt meg a szükséges mentális teljesítmény sem a piacgazdaságra való áttéréshez.  Nulla saját törekvés, eredményesség, rátermettség, saját ötlet, munka, erőfeszítés.

Ez látszik meg az ország állapotán, hogy a  piacgazdaság nem természetesen alakult ki, nincs mögötte teljesítmény. Ingoványos talajra építkezett a magyar piacgazdaság. Ez az „eredendő bűn” ma is látszik. Nagyon sok buborék lehet a magyar gazdaságban, ami bedőlve problematikus lehet.

A valódi tőkét külföldről hozták be, ezen érdekek és értékek mentén ment végbe a gazdaság átalakítása.