Újdonságok a magyarországi fejlesztési politikában
Különösebb makrogazdasági kalkulációk nélkül is leszögezhető, hogy az uniós fejlesztés politika és az ahhoz való kapcsolódás fogja meghatározni az ország egész fejlesztés politikáját a következő években is. A Széchenyi 2020 márkanevet viselő terv lesz nem az alapja, hanem a hivatkozási alapja a fejlesztési források elosztásának.
A kormányzati attitüdöt két kormányhatározat testesíti meg:
1600/2012. és 1217/2013. Korm. Határozat
- Erős központi koordináció minden alapra kiterjedően
- A közreműködő szervezetek a miniszterek irányítása alá kerülnek
- A regionális fejlesztési ügynökségek a megyei önkormányzatok irányítása alá kerülnek;
Az alapelveket a 1731/2013. Korm. határozat szögezi le:
- Új fejlesztéspolitikai intézményrendszer;
- „Kiszervezések” megszüntetése;
- Pályázatok értékelése intézményrendszeren belül;
- Továbbképzési rendszer kiépítése;
- Közbeszerzési rendszer átalakítása;
- Egyszerűsített pénzügyi elszámolások alkalmazása;
- Egyfokú jogorvoslat;
- Rendelkezésre álló adatok felhasználási körének bővítése;
- A projektek végrehajtásához szükséges engedélyezési eljárások központosítása;
- Egységes eljárásrend kidolgozása.
Formálisan a 2014-2020 közötti időszakban jelentős uniós forrás áll Magyarország rendelkezésére. Magyarországon az alábbi programok keretében fognak a pályázatok futni:
Operatív Program |
Indikatív forrásallokáció a források %-ában |
Indikatív forrásallokáció EU+hazai Mrd Ft |
Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) |
39,40% |
2 869,7 |
Terület- és Településfejlesztési Operatív Program ( TOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) |
16,15% |
1 175,3 |
Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) ( A rendelkezésre álló források kiegészíthetők a 15 %-os földrajzi rugalmasság terhére.) |
3,55% |
259,6 |
Központi és területi gazdaságfejlesztés összesen |
= 59,10% |
= 4 304,6 |
Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) (tervezhető alapok: ERFA, ESZA) |
10,94% |
796,8 |
Környezeti és Energetikai Hatékonyság OP ( KEHOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) |
14,77% |
1 075,8 |
Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) (tervezhető alapok: Kohéziós Alap, ERFA) |
13,69% |
997,1 |
Végrehajtási Koordinációs Operatív Program (KOP) (tervezhető alap: Kohéziós Alap) |
1,50% |
109,3 |
összesen |
= 41,90% |
= 7 283,6 |
mindösszesen |
= 100,0% |
= 11 588,2 |
A megelőző és a jelenlegi ciklus közötti különbségeket az alábbi táblázatban összegzem:
A 2007-2013 és a 2014-2020-as tervezési időszak összehasonlítása
|
2007-2013
|
2014-2020
|
Uniós tervezési keretek s tervezési keretek |
Strukturális alapok és vidékfejlesztés elkülönül Tagállami szintű keretdokumentum (Nemzeti Stratégiai Referenciakeret, NSRK) |
Integrált tervezés: Közös Stratégiai Keret (5 alap egységes keretben) uniós szinten Tagállami szintű keretek (Partnerségi Megállapodás) |
Tematikus súlypontok |
15 OP |
9 OP, célzottabb tervezés uniós és hazai szinten (11 tematikus cél, EU 2020) |
Prioritások |
Gazdaságfejlesztés: 24% Foglalkoztatás mint szociális kérdés |
gazdaságfejlesztés: 60% Foglalkoztatás a gazdasági fejlesztés része |
Intézményrendszer |
Központi irányítás (NFÜ) Regionális dekoncentráció (RFÜ) |
központi koordinációval (ME) működő decentralizált intézményrendszer (IH-k a szakpolitikáért felelős tárcáknál) valós térségi decentralizáció (megyei szinten) |
Eljárás-rendek, támogatási formák |
Komoly adminisztratív kötelezettségek, 2010-től racionalizáció, egyszerűsítések Pályázatok vissza nem térítendő támogatással
|
egyszerűbb eljárásrendek, központi koordinációval Vissza nem térítendő támogatások mellett nagyobb teret kapnak a pénzügyi eszközök, A pénzügyi eszközök teszik ki a teljes összeg 10%-át, közszféra ne pályázzon: szakmailag kijelölt fejlesztések, ismert programozható forráskeretek nyílt pályázatok mellett optimalizált projekt kiválasztási eljárások |
Helyi együttműködés eszközei |
LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidéki gazdaság fejlesztéséért Helyi Akciócsoportok ( helyi fejlesztési társulások) |
CLLD ( közösségvezérelt helyi fejlesztések) ITI (területileg integrált beruházások) (Megkönnyítik az integrált tervezést több alap forrásainak felhasználásával) |
Területiség |
Regionális OP-k (7 db) tervezés szintje NUTS2 statisztikai régiók |
Terület és Településfejlesztési OP tervezés szintjei: megye, megyei jogú városok, kistérség, CLLD |
Közép-magyarországi régió |
Átmeneti régió |
fejlett régiónak minősül jelentős forráscsökkenés (de van lehetőség többletforrásokra a régió területére eső, de az ország területét szolgáló beruházások esetében) |
Személyes észrevételek, megjegyzések:
- A regionális gondolatnak Magyarországon vége, kihalt (egy ideig biztos). A régió fogalma kiesik, eltűnik, marad a szétaprózott és erősen kézbe tartható megye. A belépési folyamat kapcsán még erősen igenelt, majd több kormányzati ciklus alatt is inkább elsunnyogott kérdéskör egyelőre lekerült a napirendről, éppen uniós politikai megfontolások részeként
- a fenti kormányhatározat az erős központosítást, az „egy akaratot” szögezi le. A hivatali végrehajtási rend ezt biztosítja
- a független vagy annak nevezett szakértői hálózat kilövése is ebbe az irányba hat, egyetlen olyan nem hivatali rendbe szervezett bázis sincs, ami nem hivatali utasítást hajt végre
- a szervezeti rend gyakori változtatása azt eredményezi, hogy a döntési láncolatban utólag nehezen rekonstruálható, hogy ha valami, esetleg problémás döntéssel kapcsolatban utasítás érkezett, az milyen formájú volt, írásban, szóban, ráutalással történt, esetleg csak informális elvárásoknak feleltek meg a döntési láncolatban résztvevők.
- Kérdés továbbá az is, hogy Magyarországon az önkormányzati reform, átalakítás meghagyja-e az új típusú ITI fejlesztésekhez ehhez szükséges önállóságot - és erőforrásokat - bármelyik városnál is. Lesz-e menedzsment kapacitás?
- A 60%-os gazdaságfejlesztés: külön problémakör:
Nézzük konkrétan:
GINOP 1. prioritás indikatív tartalom (+ TOP)
- Növekedésünk Alapjai - Versenyképes KKV-k a hazai- és világpiacon
- Pénzügyi eszközök és szolgáltatások fejlesztése (tőke, hitel, garancia, lízing, stb.)
- Üzleti infrastruktúra fejlesztése
- Telephely alapítási és fejlesztési támogatás
- Üzleti infrastruktúra fejlesztés induló és a fejlődő vállalkozások számára is (ipari parkok, logisztikai központok)
- Hálózati gazdaság fejlesztése (Vállalati együttműködések, klaszterek; Beszállítói hálózatok): Beruházás-ösztönzés a munkahelyek teremtése és megtartása érdekében (szolgáltató központok, munkaerő piaci mobilitást segítő fejlesztések, atipikus foglalkoztatási formák és családbarát munkahelyek támogatása
Gyakorlatilag kész a gazdaságfejlesztés infrastruktúrája, azaz az ipari parki és üzleti parki hálózat, a KKV – jellemzői, hogy általában helyi piacra termelnek, nem a világpiacra. Kérdés, hogy a lipóti pékség meg akar-e jelenni Vietnamban, vagy Argentinában. Maximum Bécs vagy Pozsony. Kivel és mivel akarjuk versenyeztetni a magyar KKV-t?
A célok nemesek és szépek, papír ízűek. Nem lehetetlen az értelmezési keretek tágításával vagy némi átértelmezésével elhozni a pályázatokat, azok jelentős részét, de pillanatnyilag úgy tűnik, a magyar gazdaság ezt a lécet nehezen fogja vinni.
A jelenleg zajló brókerbotrányok rávilágítanak kissé a magyar gazdaság egyik sötét lyukára: vajon mekkora a részaránya annak, amit buboréknak, lufinak, ami az amerikai gazdasági válság kapcsán is kibukott és a válságot okozta. Buborékok a modern gazdaságban az olyan sötét részek, ahol nem valós teljesítmények és valós pénzek vannak jelen és mozognak, hanem fiktívek, egymással átfedésben, szövevényesen.
Ismeretes, hogy a magyar rendszerváltás igen tőkeszegény feltételekkel indult, a marxi tanokkal ellentétben szinte semmilyen eredeti tőke nem volt. Mesterséges privatizációk zajlottak, fiktív tartalmú papírokkal (kárpótlási jegyek), valódi gazdasági teljesítmény pedig éppen zuhanó repülésben volt. Nem volt meg a szükséges mentális teljesítmény sem a piacgazdaságra való áttéréshez. Nulla saját törekvés, eredményesség, rátermettség, saját ötlet, munka, erőfeszítés.
Ez látszik meg az ország állapotán, hogy a piacgazdaság nem természetesen alakult ki, nincs mögötte teljesítmény. Ingoványos talajra építkezett a magyar piacgazdaság. Ez az „eredendő bűn” ma is látszik. Nagyon sok buborék lehet a magyar gazdaságban, ami bedőlve problematikus lehet.
A valódi tőkét külföldről hozták be, ezen érdekek és értékek mentén ment végbe a gazdaság átalakítása.