Rendteremtés, újrakezdés 20. század eleje

A Trianoni békét (amelyben amúgy békét kötünk Nikaraguával is - így írván annak nevét) 1921-ben szavazta meg az országgyűlés. (1921. évi XXXIII. tc.) Az évben összesen 51 törvényt szavazott meg az országgyűlés Bethlen István vezényletével.

A háború és az ország területének két harmadának elcsatolása nyilván sokk hatást váltott ki: konszolidálni kellet a helyzetet. Nem volt kis feladat:

Tehát: önkényes csoportosítás alapján a törvények a következő elveket követték.

1. Maga a békeszerződés elfogadtatása, ebből adódó következmények

• A háború lezárása

• Új területhez való igazítás

2. Konszolidáció

• helyreállítás
• előretekintés

Azaz:

A Habsburg ház trónfosztása 1 törvény

a közrend helyreállítását szolgáló 3 törvény

a gazdaság konszolidációját szolgáló 29 törvény

(ebbe bele kell érteni az állami jelképek használatának emelését is)

az állam költségvetésének és intézményrendszerének kialakítását

szolgáló 13 törvény

3. Az előre lépést szolgáló törvények:

a lakásépítés elősegítő törvények 2 törvény

a pozsonyi és kolozsvári egyetemek Magyarországra

való áthelyezéséről (decentralizációval összekötve)

(vagyis a felsőoktatás nagy ütemű, szinte erőltetett fejlesztése ) 1 törvény

a testnevelésről szóló 1 törvény

A legutolsóról néhány szót:

1. meghatározza az állami feladatokat: Nemzeti Sportstadion építése, testnevelő tanárok képzése, költségvetési fedezet biztosítása, oktatási intézményrendszeren belüli elhelyezése, stb.

2. meghatározza az önkormányzatok feladatait: minden községnek játszóteret és sportpályát kell létesítenie és üzemeltetnie

3. Vállalkozói kör feladatai: minden ezer alkalmazottnál többet foglalkoztató munkáltatónak sportlétesítményeket és sportolási lehetőségeket kell biztosítania az alkalmazottak számára. Kisebb vállalkozásoknak arányosan kell részt venni ebben.

TAO-ról persze nincs szó.

Összességében:

A vita élénk volt és szakszerű és hát polgári szemléletű, a "trianon" felett persze búslakodtak.

• A nemzetgyűlésben annak ellenére, hogy nyilván "agarászó grófok" is ültek benne, egyetlen hang sem hallatszott pl., hogy ebben a nehéz helyzetben miért kell a felsőoktatást nyomatni, a vita inkább csak lobbi érdekek mentén zajlott: hova kerüljenek az áttelepített egyetemek.

• Az adótörvényekben nem a legszegényebbeket sarcolták, progresszív szemlélet volt, ellenvélemény nélkül. (pedig "agarászók" is vitáztak)

Továbblépés a mesterképzésben

A szakipari mester szintű minősítés beillesztése a képzettségi szintek közé

A konferencia szervezői: Európai Bizottság, Munkaügyi és Szociális Ügyek DG, Német Oktatási és Kutatási Szövetségi Minisztérium

A konferencia színhelye: Berlin, Német Oktatási és Kutatási Szövetségi Minisztérium, (Kapelle Ufer 1.)

A konferencia időpontja: 2015. november 30 - december 1.

Résztvevők: Az Európai Uniós tagországok képviselői (mintegy 60 fő) és ezen túl néhány más érdeklődő ország képviselői (Új-Zéland. Hong Kong, Törökország, Koszovó, Norvégia, Izland, Ausztrália).

A konferencia célja: egymás vonatkozó rendszereinek kölcsönös megismerése ezen belül elsősorban a szakmai mester szintű tevékenységek helyzete és beillesztésének lehetősége a képzettségek osztályozásában, azért, hogy növeljék az átláthatóságot ezen a területen. A szakképesítést nyújtó területeken a "mester" cím általában a legmagasabb tisztán szakképzést nyújtó fokozat, amely országonként eltérő tartalmat takarhat és eltérő a megszerzésének körülményei is. A különbözőségek feltárása elősegítheti az egységesítést, legalábbis, hogy a képzettségi skála melyik szintjére helyezzék. Ma az 5 vagy 6-os szintre helyezik. A konzultáció célja volt, hogy ezt közelítse. További probléma, hogy, hogy vajon "felfelé" nyitott- e a rendszer, azaz van-e az elméleti képzések felé továbblépési lehetőség.

Megjegyzés: A mester cím, mint fogalom évszázadok óta a minőséget, a szakma legmagasabb szintű rangját jelenti. Ez a kitüntető cím napjainkban a hagyományokon alapuló munkaszereteten és tiszteleten kívül a modern korhoz való alkalmazkodást az új berendezések, alapanyagok, technológiák ismeretét is jelenti. Egyúttal a vállalkozási tapasztalatokban és a szakmai oktatásban is hagyományosan nagy szerep hárul ezen cím viselőire. Kelet-európai országokban ezt a szintet mintegy 10 éve újították fel és meg.

A mester címmel kapcsolatos folyamatot három ország példáján keresztül mutatták be: Franciaország és Németország, amely nagy több évszázados hagyományokkal rendelkezik ezen cím megszerzése tekintetében, viszont eltérő oktatási és közigazgatási hagyományokkal rendelkezik. Szlovénia 10 éves újjászervezési tapasztalatai miatt került előtérbe. A három ország egyforma időkeretben kapott lehetőséget saját rendszerének ismertetésére és ezen túl pedig számos kérdés és probléma megvitatására került sor. Két ütemben, egy elméleti jellegűbb és a elméleti kérdéseket elemző bevezető előadásban és egy a részleteket jobban taglaló előadásban taglalták a problémát. Mindegyik előadás magas szintű és informatív volt. Meg kell jegyezni, hogy a címmel rendelkezők a társadalom igen megbecsült és teherhordó jelentő tagjait jelenti: gyakorlatilag kis- és középvállalkozókról, vagy nagyvállalati szinten művezető vagy hasonló beosztásúakról van szó.

Részleteiben:

Mindhárom előadásban a következő kérdésekre fókuszáltak:

• mik a jogi keretek,
• milyen követelmény rendszer van a továbbtanulásban (pl időtartam, hely)
• vizsgáztató testületek
• vizsga követelmények és vizsga folyamata
• minőségbiztosítási követelmények a vizsga során
• milyen szakmákra terjed ki a mestervizsga (az iparon és kereskedelmen kívül, pl)
• formális vagy nem formális a kiállított oklevél
• milyen előnyei vannak (ha vannak) a megszerzett címnek a munkaerőpiacon
• milyen szerepe van az informálisan megszerzett tudásnak
• nagy vállalaton belül milyen a fogadási készség a címre

Franciaország: (előadó: Sabine Weger, Francia Kamarai Szövetség és Brigitte-Veronique Bouquet, Munkaügyi, Foglalkoztatási Minisztérium )

Franciaországban ez a szint 6-os, de úgy, hogy valójában már van egy inkább kitüntetés jellegű elismerés is emellett. A vizsgáztatást külön nemzeti bizottság fogja össze és a képzéshez egyúttal életpálya modellhez is csatlakozik (magasabb fizetési fokozatba kerül, aki elvégzi). A rendszer nyitott "felfelé", tehát van elméleti előrelépés is.

A cím viselőjének számos előírásnak kell megfelelni: a szakmához tartozó munka megszervezése és irányítása, szervezeti és termelési irányítás, a vállalkozás marketing és pénzügyi irányítása, humán erőforrás menedzsment és oktatási képesség. Üzleti kommunikációs ismereteket is elvárnak. Továbbá pl. üzleti terv készítés és szerződési vagy alapvető jogi ismeretek is beletartoznak az elvárt ismeretek közé.

Az igazolvány két fő területre vonatkozóan ad értékelést: szakmai ismeretek és vállalkozási ismeretek, amelyben a mester kiérdemli ezt a címet.

Németország (előadó: Knuth Diekmann, Német kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége, Thomas Reglin, Szakképzési és Szakoktatási Intézet)

Németországban ez a szint 5-ös. Az 1969-es Nemzeti Képzési törvény vezette be. Egyetlen tényezőt emelnék ki:

Autószerelő mestervizsga követelmények, Münchenben:

gyakorlati idő

310 óra

38-40 nap

elméleti képzés

550 óra

69-80 nap

menedzseri képzés, marketing, kereskedelmi ismeretek

340 óra

pedagógiai, vezetői képesség javítása

*attól függően, hogy 7 vagy 8 órás nappal számolunk

Amúgy az előadó részletesen taglalta a vizsgáztatás elvi megszervezésének a körülményeit: a német rendszer logikáját talán a hazai gépkocsi jogosítvány megszerzésének folyamatához lehet hasonlítani: sok és egymással versengő, független oktatási intézménynél lehet megszerezni az alaptudást, a vizsgabizottságok függetlenségét számos szabály szavatolja, még kis szakmákban is és az egész országban egységes vizsgáztatási feltételek és szabályok vannak.

Szlovénia (előadók: Elido Bandelj, Szlovén Szakképzési Intézet, Janja Meglic, Kisvállalkozói és kereskedelmi Kamara)

Szlovéniában ez 4-es szint. Valójában 10 éve került megszervezésre a rendszer, komoly problémát jelent a külföldre való elszivárgás. Jelenleg 52 szakmában van lehetőség mester címet szerezni. 2015-ben 2605 címet szereztek eddig, legnépszerűbbek a fodrász, autószerelő. Három éves gyakorlat után szerezhető meg a cím. Nem azonosak a követelmények pl. a szomszédos Ausztriával, ami egy esetleges cégalapításnál már akadály lehet. Szlovéniában a szakképzés két szintű, mester szinte a szakképzés megszerzése után 3 évvel lehet jelentkezni. Külön szabályozás vonatkozik a vizsgabizottságokra (kamarai tagok, de a minisztérium nevezi ki őket, három tagból áll a vizsgabizottság, kettő szakmai területről, egy pedig képzési területről. nincsenek területi kamarák. (ország is kicsi).

A szlovén rendszeren belüli problémákat az autószerelő szakmán belül konkretizálta: az elméleten belül, hogy milyen számtani, számítási átváltási ismeretekkel kell rendelkeznie, gyakorlaton belül, hogy milyen csavarokat, hogy kell meghúzni, stb. Teljes részletességgel.

A konferencián kiosztottak egy írásos anyagot is, amely több európai ország mester szinttel kapcsolatos adatait foglalja össze. (Magyarország nincs a vizsgált országok között). Megállapításai viszont figyelemfelhívóak.

Hazai következmények:

Jogi szabályozás: 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről és a kamarai törvény adja meg a kereteket. (+ kamarai törvény, stb)

A magyar nemzetgazdaság fontos stratégiai érdeke a minőségi szakképzés, felnőttképzés, és az erre épülő mesterképzés. A mestervizsgáztatás a gazdaságot képviselő kamarák feladata, kompetenciája, amelyet a kamara kiemelt feladatként kezel.

A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és egzisztenciális életpálya modell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. Tanúsítsa a mindennapi vállalk

vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. Ezzel a szakmai megbecsülés, anyagi erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját teremtse meg.

Mester cím használatára az jogosult, aki sikeres mestervizsgát tett. Oklevelét kifüggesztheti.

Ki kell emelni, hogy jelentős lökést ad a mester cím megszerzésének irányába, hogy a 2011. évi szakképzési törvény 92 .§ (17) értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati oktatóként 2015. szeptember 1. után csak olyan személy alkalmazható, aki mestervizsgával rendelkezik.

Ezt elősegítendő a TÁMOP-2.3.4.B-13/1-2013-0001. projekt jelentős, 80%-os támogatást nyújtott a gyakorlati képzőhelyek szakoktatóinak a mestercím megszerzésére. De lehetőség van támogatás nélküli, önerőből finanszírozott mesterképzéseken, illetve mestervizsgán való részvételre is.

A képzések szakmai elméleti és gyakorlati modulokkal indultak, majd a pedagógiai- és vállalkozási ismeretek modulok következtek.

Ma Magyarországon 76 szakmában lehet mestervizsgát tenni. A vizsga követelmények, a vizsgára való jelentkezés feltételei, a vizsgafeltételek részletesen ki vannak dolgozva, nyilvánosan elérhetők. (lényeges szempont)

Mesterképzés felépítése: az előírások szerint 20 óra vállalkozási tevékenység, 40 óra pedagógiai képzés, 80 óra szakmai elmélet, 40 óra szakmai gyakorlat a feltétel a cím megszerzésére.

Mestervizsgára annál a területi kamaránál lehet jelentkezni, amelynek a vizsgára jelentkező által képviselt vállalkozás a tagja, alkalmazott jelentkezése esetén annál a területi kamaránál, melynek a munkáltató tagja. Ha a mestervizsgára jelentkező által képviselt vállalkozás, illetve munkáltatója nem kamarai tag, akkor a jelentkező lakóhelye szerinti területi kamara jogosult a jelentkezés elfogadására.

Mestervizsgára való jelentkezés feltételei:

- szakmai képesítést igazoló közokirat vagy annak hiteles másolata,

- az adott szakma mestervizsga követelményében (MVK) előírt szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik, és azt 30 napnál nem régebbi munkáltatói igazolással vagy vállalkozói igazolvánnyal, vagy a nyilvántartásba vételt tanusító igazolással, vagy cégkivonattal igazolja,

- az MVK-ban megfogalmazott feltételeknek a vizsga első napjáig kell teljesülniük, a felkészítésen való részvételnek nem feltétele.

Mesterképzés

Mestervizsgára a felkészítő tanfolyamokat a területi kamarák szervezik és bonyolítják. A képzések időtartamáról, ütemezéséről, költségeiről az illetékes területi kamara tud bővebb felvilágosítást adni.

A mesterképzés két részből áll:

I. Pedagógiai és vállalkozási ismeretek

II. Szakmai ismeretek

A mestervizsga is a tanfolyamnak megfelelően két részből tevődik össze. A pedagógiai és vállalkozási ismeretekből, melyekből szóbeli vizsgát kell tenni; és szakmai részből, melyből szóbeli, írásbeli, gyakorlati és - az egyes szakmákban a modul szerinti vizsga esetében - interaktív vizsgát kell tenni. A mesterjelöltek részvizsgát követően tanúsítványt kapnak, ha mindkét részvizsgán megfelelt eredményt érnek el, a szakmai vizsgát

bonyolító területi kamara kiállítja és átadja a mesterlevelet.

Tanfolyam- és vizsgadíj:

A vizsgadíj a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Mesterképzési és Mestervizsga Szabályzatában megá

megállapított összeg:

- a kamarai tagok esetében bruttó 100.000 Ft,

- nem kamarai tag (regisztrált vállalkozás) esetében bruttó 120.000 Ft.

A tanfolyam díját a területi kamarák határozzák meg, mely a helyi sajátosságok miatt eltérő lehet.

Problémák:

• valószínűsíthető, hogy az 5-ös szintre teszik a mestervizsgát
• magyar szempontból ez több kérdést fog felvetni: például
• magyar szempontból problémás lehet, hogy jóval kevesebb az óraszám követelmény, mint pl. Németországban
• azzal a problémával nem foglalkoztak, ami hazai viszonylatban, ha nem is túl gyakori, hogy magasabb szintű végzettséggel (pl. mérnök), kisvállalkozóként önállósítja magát.